A divatipar vízszennyezése és a túlzott vízfogyasztása egy igen jelentős probléma, amely évek óta egyre nagyobb romboló hatással van a környezetünkre és sok millió ember életére. Minden év március 22.-én ünnepeljük a víz világnapját. Ezért is lett az eheti bejegyzés témája a divatipar vízszennyezése, amelyet a RiverBlue dokumentumfilm alapján mutatok be.
RiverBlue 2017-es dokumentumfilm, amely egy világ körüli folyami kalandot mutat be a híres evező és természetvédő Mark Angelo vezetésével, aki közben felfedi és dokumentálja a globális divatipar sötét oldalát.
Film előzetes:
Felvezetés
A biztonságos, tiszta vízhez való hozzáférés egy alapvető emberi igény és alapvető emberi jog.
Vegyszerek, nehéz fémek és számos kemikáliák szennyezik az ivóvízet. Ezek az anyagok pedig az ipari zónákból származnak.
Textil és bőripar a világ egyik legnagyobb vízszennyezője.
A szennyezett ivóvíz betegségekhez vezet. Ezekben a vízekben minden élőlény elpusztul, nincsenek halak, így a lakosságot egy fontos élelmiszerforrástól is elzárják.
Az iparosodásnak, a megnövekedett termelésnek kemény ára van. Ezt az árat a szegényebbek fizetik meg.
Bangladesben a vízsszennyezés már mindenhol jelentkezik. Olyannyira, hogy néha maga a víz meggyúl a sok káros anyag miatt. A víz fekete vagy vörös színű, sűrű, vastag összetételű és szörnyen szagos. Az ottani lakosoknak semmi beleszólásuk nincs, nem hallgatják meg őket. A termelés nem állhat le, mert az igényt ki kell elégíteni. Az igényt viszont mi teremtjük meg. A kezünkben van egy óriási hatalom, amivel segíteni tudunk az ott élőknek.
Bőripar és vízszennyezés
A márkás bőrcipők, bőrtáskák, pénztárcák, más bőrből készült termékek jól mutatnak a kirakatban, a bemutatókon és a vállalatok meggyőznek minket, hogy vásároljuk ezeket. Örülünk nekik, és messze nem vagyunk tisztába, milyen ára van valójában a bőrtermékeknek.
Bőripar igazából egy szőrnyen szennyező tevékenység és ez a tény a végső vásárlók előtt jól el van rejtve.
Dakka (Dhaka), Banglades fővárosa, az egyik legnagyobb város, ahol a bőripar teret nyert. Ennek következtében Dakka a világ második lakhatatlan városa a szennyezések miatt.
India a Gangesz folyó vízéből él. Ez a szent folyó is nagyon szennyezett, ennek ellenére több mint 400 millió ember iszik belőle. Kanpur második legszennyezettebb indiai város. A bőripar másik fontos városa. A kapcsolatot máris látjuk e két információ között. A bőriparban használt vegyszerek, nehéz fémek a Gangesz folyóba kerülnek.
Textilipar és vízszennyezés
A textiliparban a textilek színezésére erős vegyianyagokat használnak. Ezek az anyagok kerülnek a talajba, a vízekbe és szennyeznek mindent amivel érintkezésbe kerülnek.
Az olcsó ruháinknak többlet ára van, amit nem mi fizetünk meg. Ahhoz, hogy a ruháinkat olcsón tudjuk beszerezni, a vállalatok a termelésben és az alkalmazottak körében kell kiadásaikat drasztikusan csökkenteniük. Nem tőrödnek a környezetszennyezéssel, a helyi lakossággal, az alkalmazottakkal és semmilyen körülménnyel.
Indonézia fővárosa, Jakarta, a világ legszennyezettebb folyóinak a városa. Citarum, Jakarta leghosszabb és legszélesebb folyója, ahonnan a város lakosságának 80%-a kapja az ivóvizet. Egykor egy csendes, tiszta folyó volt, ahol halásztak a helyiek. Ma több mint 9 millió ember háztartási hulladékának és több száz gyár szemetének ad helyet. Több mint 500 textileket termelő gyárnak a vegyszereit nyeli el ez a folyó.
Kínában találhatók a világ legszebb és egyben legszennyezettebb folyói. Li-folyó egy példa a sok közül. Több mint 500 millió kínai lakos szennyezett vízből él. Kínában is a vizek szennyezéséhez is nagymértékben a textilipar járul hozzá.
A vizekben nagy mennyiségű karcinogén, rákkeltő anyagokat találtak, amelyeket a textilek színezésében használnak.
Számos olyan vegyszer van a folyókban, amelyeknek a használatát Európában vagy Észak-Amerikában már rég betiltották. Olyan vegyszerekkel is dolgoznak, amelyek nem bomlanak le, így elterjednek az óceánokba is. Kína területére kiengedett káros anyagokat a kanadai sarkvidéken is megtalálták.
A textilipar évente 2.5 milliárd tonna szennyvizet enged ki, amelyek többsége nincs megfelelően kezelve.
Kínában a folyók színéből rá lehet jönni melyik az év színe a divatban.
A textilipar a világ egyik legnagyobb vízfogyasztó iparága. Évente az emberiség rendelkezésére álló víz 3,2%-át fogyasztja el.
A utóbbi 20 évben a textilek gyártása megduplázódott. Megnőtt a kereslet az olcsó termékek iránt és a gyártás gyorsabb ütembe kell megtörténjen. Ezzel több szennyvíz kerül olyan folyókba, amelyek több millió ember ivóvizéül szolgálnak.
Kék farmer
Ez az ikonikus ruhadarab látványosan mutatja be a legdurvább szennyezést, amely nem más mint a divatipar vízszennyezése.
1960-1990 között Texas állam, El Paso városa volt a kék farmer fővárosa. Itt majdnem 2 millió farmert gyártottak le hetente. A szabadkereskedelem következtében a gyár elköltözött, olyan országokba, ahol a környezetvédelmi szabályozások kevésbé voltak szigorúak. A kék farmer új fővárisa Xintang (Kína) lett. Évente körülbelül 300 millió farmert gyártanak, ami a világ farmerkínálatának a harmada.
A farmer előállítása napjaink egyik legvízigényesebb folyamata. Egy farmernadrág előállításához több mint 4000 liter víz szükséges, annyi mintha egy kerti locsoló tömlő 106 percig folyna.
Ennek az iparágnak van az egyik legkisebb mértékű víz újrahasznosítása és a legmagasabb vízszennyezési koncentrációja. A gyártás során a vizet csak egyszer használják, majd megszabadulnak tőle.
A famerek szinezésére használt vegyszerek, olyan veszélyes anyagokat tartalmaznak, mint például higany, kadmium, ólom.
A farmer a divat legnagyobb hülyesége, amely a környezet óriási veszélyévé vált.
A ruhadarabok gyűrődésének, szaggatásának, koptatásának eléréséhez még több káros anyagot használnak, csak azért, hogy az megfeleljen az aktuális divatnak.
Átlagban az amerikaiak 4 új farmernadrágot vásárolnak évente, az európaiak 1,5. Gondoljunk csak bele ez mekkora kereslet, mennyit kell legyártani, minél rövidebb idő alatt és ez milyen környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásokkal jár.
Egy nagy divatmárka 43,000 olimpiai méretű úszómedencének megfelelő vizet használ el egy év alatt.
Teendők és megoldások
A fast fashion modellt követő vállalatok a profitra hajtanak és nem tartanak szem előtt más tényezőket, mint például a környezetszennyezés, alkalmazottak jóléte stb.
Minden egyes ruhadarabnak, amit megvásárolunk ára van és itt nem a vásárlási árra gondolok.
Le kell lassulnunk és tudatosan kell ruhadarabokat válasszunk. Ha tudjuk, hogy például a nadrágon az a fehér foltos minta savval, vagy egyéb vegyszerrel volt létrehozva, akkor miért választjuk azt?
A folyók vizeit igenis meg lehet tisztítani a szennyeződésektől. A biológiailag halott vizeket vissza lehet állítani. Komoly szabályozások, törvények kellenek, ennek megvalósításához. A Temze egy jó példa. Az iparosodás miatt nagyon szennyezett lett a Temze vize, viszont a szigorú szabályozásoknak köszönhetően visszafordították és megtisztították a folyót.
Fenntartható márkák kell előtérbe kerüljenek. Több gyártó is létezik, akik teljesen kivonták a vegyszerek használatát, csökkentik a vízfogyasztást, természetes anyagokkal biztosítják a ruhadarabok magas minőségét. Vannak gyártók akik olyan technológiákat használnak, amelyek során nem használnak egyáltalán vizet és vegyszereket.
Az emberek szeretik becsukni a szemüket a rossz előtt, senki sem akarja a divatipar negatív oldalát látni, csakis a szépet. Az emberek nem szeretnek beszélni róla és így a részletek rejtve maradnak. Nem lehet eladni a ruhadarabokat, ha ismertetve vannak a háttér-információk.
Ha minél többen támogatjuk a fenntartható márkákat, az ők termékeiket vásároljuk, akkor a jelenlegi piacot meg tudjuk változtatni. Az igényt áthelyezzük a környezetbarát módon készült termékekre, ezzel előidézzük, azt, hogy más márkák is ilyen kimélő folyamatok során hozzák létre termékeiket.
Végső gondolatok a divatipar vízszennyezése kapcsán
Kimerítjük természeti erőforrásainkat és éghajlatunkat végleg megváltoztattuk.
Globálisan kell tekintenünk erre a problémára és rá kell jönnünk, hogy annyi ruha vásárlásával és eldobhatóként való kezelésével óriási súlyt helyezünk a környezetre, ami egyszerűen fenntarthatatlan.
Amikor a követett modell neve gyors és olcsó, nem csoda, hogy a környezetvédelem költségei gyakran sehol sem találhatóak, azoknak a cégeknek a működési költségvetésében, amelyek a gyors divat iránti csillapíthatatlan étvágyunkat elégítik ki.
Valamit tenni kell.
Eljön a változás, de az hogy milyen gyorsan, az a fogyasztóktól függ.
Változást érhetsz el helyesen szavazva a pénzeddel. Ha fenntarthatóan készült terméket választod a hagyományossal szemben a változást segíted elő.
Vásárlási erőnkkel befolyásolhatjuk gyárak, de leginkább márkák működését. A márkák átgondolják a gyártási folyamatokat és alkalmazkodnak a környezetvédelmi igényeknek.
Az emberiségnek szüksége van az ivóvízre. Nincs annyi erőforrásunk, hogy ilyen mértékben pazaroljuk a tiszta ivóvizet.
A divatipar vízszennyezése egy komoly probléma, amelyre hangsúlyosan kell figyelnünk. Ajánlom, hogy nézd meg a dokumentumfilmet. Így egyértelművé válik számodra is mi folyik a divatipar hátterében, kik azok akiket a minél olcsóbb gyártás a leginkább befolyásol, rossz értelemben. Ruháink vásárlásakor gondoljunk azokra akik szenvednek a gyártás miatt.
