Étkezésünk környezeti hatásai egy olyan témakör, amellyel már régóta szerettem volna foglalkozni. Januárban sokan kezdenek új étkezési szokásokat bevezetni, vannak akik részt vesznek a veganuár kihívásban (januárban teljesen növényi étrendet folytatnak), ezért is alkalmasnak találtam ezt a témát most elkezdeni.
A környezetvédelem és az élelmiszerek kapcsolatáról, már felületesen volt szó néhány bejegyzésben. Érdekesnek találom ilyen szempontból is megközelíteni a környezetvédelemre irányuló törekvéseket. Ha minél többen előnybe részesítsük azokat az élelmiszereket, amelyek környezetnek is kedvezőek, akkor nagy változásokat érhetünk el.
Természetesen, mint minden más, az étkezés sem fekete fehér, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy egyes élelmiszerek mindig rosszak, mások mindig jók a környezetünkre.
Étkezésünk környezeti hatásai számos formában és helyen megjelenhetnek. A következőkben nem a teljességre törekszem, csupán néhány igazán szembetűnő példát mutatok be.
Élelmiszerek üvegházhatású gázok kibocsátása
Az élelmiszeripari tevékenységek, beleértve az élelmiszerek előállítását, szállítását és az elpazarolt élelmiszerek hulladéklerakókban való tárolását, mind üvegházhatású gázok kibocsátását eredményezik, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A lenti ábrán látható az üvegházhatású gázok kibocsátásának forrásai, az Amerikai Egyesült Államok élelmiszerválasztéka esetében.
Ezt a felmérés átlagos ottani étkezésre készítették, boltokban elérhető kínálatok esetén. Ezek az adatok valamennyire eltérőek a mi étkezési szokásainktól, viszont nagyvonalakban levonhatunk ezekből mi is következtetéseket.
A legtöbb üvegházhatású gázok kibocsátásáért a vörös húsok (marha, disznó, bárány), feldolgozott élelmiszerek (italok, édességek, olajok, stb.) és a tejtermékek felelősek. Átlagban a növényi alapanyagok ezen lista végén helyezkednek el.
Ha a világ lakossága drasztikusan csökkentené a hús és tejtermékek fogyasztását, helyette több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana, akkor az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok kétharmaddal csökkenének.
Élelmiszerek földfelhasználása
Az alábbi képen látható, hogy mekkora földterületre van szükség állattenyésztés esetében, szemben a növénytermesztéssel. A termesztett növény direkt emberi fogyasztásra alkalmas, viszont csak kis hányadát fogyasztjuk el mi, a legnagyobb része az állatok takarmányozására szükséges.
A teljes növényi étrendre való áltállás nagy változás mindenki számára. Sokan nem látják megvalósíthatónak. Szerintem érdemes minél előbb elkezdeni kísérletezni, tapasztalni, ez fog segíteni a változtatásban. Kezd el csökkenteni húsfogyasztásod, aztán más állati eredetű alapanyagokat fokozatosan csökkentsd és cseréld fel növényi változatokra. Találd meg az arany középútat, azt ami jó neked és a környezetünknek.
Étkezésünk környezeti hatásai nem egyértelműek
Amint már említettem az élelmiszereket nem lehet mindig egyértelműen jó vagy rossz kategóriába sorolni. Íme néhány példa ami megzavarja az elképzeléseinket.
Trópusi gyümölcsöket legtöbbször repülővel szállítják, hogy megőrizzék minőségüket és elkerüljék a megromlást. Ezért sokkal magasabb az így szállított élelmiszerek CO2 kibocsátása.
Hazai, fűtött üvegházakban termelt zöldségek esetenként több káros gázok kibocsátásáért felelősek, mint például déli országokban szabadon termelt változatok.
Egy kilogramm spárga 5,3 kg CO2 kibocsátásért felelős, míg a csirkehús 3,2 kg CO2.
A mangó és avokádó vízigénye óriási. Egy kilogramm mangó termesztéséhez 686 liter víz szükséges, egy kilogramm avokádónak 834 liter.
A diófélék is rengeteg vízet igényelnek. Egy kilogramm dióféle több mint 4000 liter vizet fogyaszt el.
A szójatermelés a második legnagyobb tevékenység, amely felelős az erdőirtásokért. A szója csupán 6%-át fogyasztjuk el, míg a többit az állatokkal etetik meg.
A pálmaolaj termesztése esőerdők letarolását követeli. Fel sem tudjuk fogni mennyi általunk fogyasztott, használt termékben található pálmaolaj. Következő vásárláskor nézd meg a termékek címkéit.
Ha más szempontokat is figyelembe veszünk, mint például melyik egészségesebb, ízletesebb vagy állatkímélésre is nagyobb hangsúlyt fektetünk, akkor máris másként gondolkodunk. Ezért az étkezés egy komplex téma, főleg ha sok szempontot akarunk egyszerre figyelni.
Megoldások
Mit tehetünk ha mégis szeretnénk figyelni étkezésünk környezeti hatásai csökkentésére.
Fogyasszunk szezonális élelmiszereket.
Válasszuk a helyi kistermelők termékeit.
Termeljünk mi magunknak.
Csökkentsük a csomagolt termékek vásárlását.
Fogyasszunk fenntartható forrásból származó élelmiszereket.
Kerüljük az élelmiszerpazarlást. Itt találsz több mint 50 tippet a pazarlás megelőzésére.
Rengeteg egészséges, finom élelmiszerünk van nekünk is, fogyasszuk bátran őket és kerüljük az importált termékeket.
További megoldásokat és az említettek részletezését egy következő bejegyzésben fogom megtenni. Addig is jó kísérletezést és mindannyian próbáljunk étkezésünk során a környezetünkre is fokozottan figyelni.
Ha mindannyiunk étrendje főként növényi alapú lenne, a most megművelt területek pusztán felére lenne szükségünk. És mivel a növénytermesztésre fordítanánk az energiáinkat, fenntartható módon növelhetnénk a termelést.
David Attenborough
https://www.foodsystemprimer.org/food-production/food-and-climate-change/
https://greendex.hu/vajon-mindig-a-vegan-a-legzoldebb-etrend/
