Állattenyésztés környezeti hatásai egy olyan téma, amely mostanság többször felmerül és sokunkat foglalkoztat. Környezetvédelem szempontjából igenis érdemes beszélni róla. A következőkben a „Vegán 2022 – A film” alapján vázoltam fel ezt a témát. Lássuk meg együtt, hogy mi a helyzet, merre tart a világ, mit tudunk tenni és változtatni egy jobb jövő érdekében.
Vegán 2022 – A film
Rohamosan fogy az idő a klímaválság leküzdésére, de a kormányok elfordulnak az igazságtól és megtagadják a cselekedni vágyókat. „Vegán 2022 – A film”, a szobában lévő elefántról szól. Reflektorfénybe helyezi, azt a népszerűtlen és politikailag kellemetlen igazságot, amelynek felismerése és kezelése mindannyiunk egyéni felelőssége. Ahelyett, hogy felülről várnánk a cselekvést, ma növényi alapú jövőt kell követelnünk. – Így szól a film összefoglalója, leíró szövege. A filmet december közepén tették közzé Youtube-on. Az állattenyésztés környezeti hatásai kerülnek felszínre és a tavalyi év történéseit, megvalósításait, környezeti, politikai és egyéb helyzetét boncolgatja.
Aktuális helyzet
Mostanra már elértünk oda, hogy mindenkinek tiszta az, hogy a globális felmelegedés szinten tartása és természetesen javítása a cél. A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának drasztikus csökkentése és teljes elhagyása. Számos célkitűzést fogalmaztak meg az elmúlt évek klímakonferenciáin, viszont ezeket messze nem értük el és a helyzet csak romlott.
Sajnos már ott tartunk, hogy még ha a fosszilis tüzelőanyag-kibocsátást azonnal megszüntetnék is nem érnénk el a kitűzött célokat. A globális élelmiszerrendszerből származó kibocsátás önmagában lehetetlenné tenné a felmelegedés 1,5 Celsius fokra való korlátozását és nehéz lenne elérni a 2 Celsius fokos célt.
2022-es kutatások megerősítették, ha nem szakadunk el drámai módon az állattenyésztéstől, akkor a globális hőmérséklet szinten tartása kicsúszik az irányítás alól.
Állattenyésztés környezeti hatásai
Ha az állatokkal etetett gabonaféléket közvetlen emberi fogyasztásra használták fel, évente további 3,5 milliárd embert tudnánk megetetni.
Az állattenyésztés környezeti hatásai napjainkban óriási mértékeket öltenek és nincs megállás.
Világszerte mintegy 4 milliárd hektárnyi földet használunk élelmiszertermelésre. Ebből körülbelül 3 milliárd hektárt használunk az állattenyésztésre. Ez pontosan akkora, mint Kína plusz India, mindez kétszer, plusz Indonézia. Ha egyszerűen megengednénk ennek a földnek az újjáéledését, akkor a természetes szén-dioxid-megkötés évente 26 gigatonna szén-dioxid-megkötést eredményezne.
Kutatások megerősítették, hogyha eltérünk az állattenyésztéstől, a mezőgazdasági földterületek 75%-a felszabadulhat és annak nagy része visszakerülhet természetes állapotába.
A globális élelmiszerrendszer nagyon hasonlít a 2008-as globális pénzügyi rendszerre. A pénzügyi rendszerhez hasonlóan úgy tűnik, hogy egyre csak veszít rugalmasságából.
40 fok Londonban, erdőtűzek Franciaországba, 27 celsius fok az Északi Sarkon, csak pár példa olyan katasztrófákról, amelyek már bekövetkezett az elmúlt évben.
Ahogy a múltban tapasztalhattuk a nagy technológiai áttöréseket, mint például fogamzásgátló, nyomtatott újság, hasonló techno-etikai váltást fogunk látni a húsfogyasztás esetében is. El kell és remélhetőleg el is fog jönni az az idő, amikor már a húsfogyasztás olyasmivé válik, amibe többé már nincs szükség az állatokra. Ekkor már az emberek elkezdik kérdezni: miért tesszük ki az állatokat és az élő bolygót ilyen szörnyű bánásmódnak? miért ölünk meg még mindig évente 76 milliárd állatot, ha nem kell ilyen módon beszereznünk azokat a termékeket, amelyeket meg akarunk enni?
Növényi alapú „hús”
Rengetegen megtámadják a növényi összetevőkből készített „húsokat”. Elmúlt években számos növényi alternatíva került a piacra, viszont mindegyik komoly támadásokkal kellett szembenézzen. Nem helyes elnevezés miatt, mert hús benyomását keltették, hússal asszociálható, azért mert túl sok a kémia bennük és még számos idokot hoztak fel ellenük. Mint kiderült a legtöbb támadást maguk a húsipari szereplők indítványozták, akik amúgy a tenyésztésben, gyártásban rengeteg antibiotikumokat, szteroidokat, hormonokat és még kitudja miket használnak. Ez a pár nagy húsipari szereplő befolyásolja az egész piacot és a döntéshozókat is.
Vannak, akik a „hús” növényi alapú alternatíváit hamis élelmiszernek tekintik, de ezek az emberek talán nem is gondolnak az élelmiszerek mögött meghúzódó szándékokra. A lényeg egy olyan termék létrehozása, amely megpróbálja utánozni az állatok húsának ízét és állagát, de sokkal kisebb környezeti lábnyommal rendelkezik és anélkül, hogy felesleges szenvedést okozna az állatoknak. Így megteremtve pontosan azokat az élvezeteket, tulajdonságokat, amelyekről a húsfogyasztók nem szeretnének lemondani.
https://plantbasednews.org/app/uploads/2023/02/plant-based-news-meati-steak-mushroom-1024×683.jpg
Mindössze egy nap alatt több haszonállatot ölnek meg, mint ahány embert öltek meg a történelem során az összes háborúban. Az emberek továbbra is ehetik kedvenc ételeiket, anélkül, hogy az állatoknak szenvedést okoznának.
Tejipar
A tejipar hihetetlenül sikeres abban, hogy elrejtse azt, ami a termékeinek előállítása során történik. Sokan nem is tudják, hogy a teheneket megtermékenyítik, aztán elveszik a gyerekeiket, hogy megmaradjon a tejünk és értékesíteni tudják. Nem tudnak a szarvvágásról, a kasztrálásról, a füljelzőkről és nem tudnak az állatkísérletekről.
Állattenyésztés csúnya oldala
Az állattenyésztésekben olyan sok állatot zsúfoltak össze, szorosan és koszos körülmények között tartják, hogy valójában egy ideális környezet jön létre a betegségek, például a madárinfluenza kitöréséhez, terjedéséhez.
Az ipari állattenyésztés ezért az antibiotikumok rutinszerű használatától függ, hogy megelőzzék a betegségeket. Az antibiotikumok túlzott használata antibiotikum-rezisztencia kialakulásához vezet, amely átterjedhet az emberekre.
A gyógyszeripar által előállított antibiotikumok mintegy 70%-át haszonállatoknak adják be. Már most ez a folyamat 1,3 millió embert öl meg évente, 2050-re ez évi 10 millió emberi életet fog megkövetelni. Ez biztosabb veszélyt jelent az emberiségre, mint a klímaváltozás. Lassan egyre több betegségre nem lesz olyan gyógyszer, aminek lenne is valami hatása.
Az étkezési szokások, életmódváltás sok egészségügyi előnyt hozhat. Növényi alapú étkezés többek között visszafordíthatja a 2-es típusú cukorbetegséget, csökkenti a demencia kockázatát, javítja a testsúlykontrollt, megbirkózik a rák ellen és teljesítményt növeli különféle típusú testmozgásokkal együtt.
Végső gondolatok
Ami most van ez egy válság. Nincs más szó a leírására, csak a válság. Ezért ezt a válság mértékének megfelelően kell kezelni. Amit a következő öt évben teszünk, az meghatározza az emberiség jövőjét a következő évezredre.
Ahelyett, hogy továbbra is a reményt keresnénk, kezdjük el mi magunk megteremteni azt.
Az éghajlati válság, azért jelent problémát, mert szenvedést okoz az embereknek és az állatoknak is. Az, hogy egy állat tengeri teknős az óceánban, zsiráf az állatkertben, macska otthon, csirke egy gyári farmon vagy hal az óceánban, az életük, szenvedésük igenis számít.
Nincs időnk várni, hogy fentről érkezzenek a szabályozások, a változások. Mi kell cselekedjünk. Egyen-egyenként is képesek vagyunk a változtatásra, a környezetünk javítására.
Ajánlom megnézésre ezt a rövid filmet, 34 perces összeállítást, amelyben a fent felvázoltakról részletesebb információt találsz, ugyanakkor példákat ismert márkák törekvéseiről, érdekes beszélgetéseket és hozzáállásokat.
